Rohan az idő Rohan az idő, elmúlik minden! Elmúlik a szerelem, a fiatalság és vele együtt minden. Észre sem vesszük úgy megöregszünk. Mintha most lettem volna gimnazista és most jött az első szerelem, és itt vagyok már nyugdijasan. Elrohant az idő és már nem is emlékszem hogy milyen érzés volt mikor szerelmes voltam. Mert abban az időben csak ugy jött az érzelmekkel a szerelem és ami a legmélyebb volt, vagy legalábbis annak hittem azzal kötöttem házasságot. Pedig mióta telik az idő sokszor elgondolkodtam rajta hogy milyen lett volna az életem, sorsom, ha a másik szerelmemhez megyek hozzá, aki szintén megkérte a kezem. De ez az én választásom volt és már sosem tudom meg hogy milyen lett volna a másik. De hogy nem jól választottam az biztos. Már igy utólag meg tudom állapitani, de előre nem lehetett tudni. De mit is lehet előre tudni? Semmit. A jövőbe nem lehet látni, akkor minden szép és jó, aztán jönnek a gondok, amit nem tudunk előre, mert ha tudnánk akkor talán sosem kötnénk le magunkat házassággal. Most meg már az idő elrohant és eljött az idős kor, amikor már nehéz a döntés. Mert ennyi év után nagyon nehéz! változtatni az életen, pedig azt mondják sosem késő!! |
1 (2007.09.14.) |
|